Rózsafüzér Királynője római katolikus templom

A templom építésének története

A plébánia területe: 833 négyszögöl, ebből a kert 600 négyszögöl. A templom hossza: 25 méter, szélessége 10 méter, belső magassága 10 méter.

A torony 34 méter, építéskor teteje pala és bádog. A kórushoz fa csigalépcső vezet, a kórus vas korlátja 9 méter x 85 cm.

A rózsafüzér története

A középkor elején a 150 zsoltárt tartalmazó Zsoltárok könyve fontos imakönyv volt a szerzetesek körében, melyet Jézus Krisztus életének, halálának és feltámadásának elfátyolozott titkainak tartottak. Szűz Máriának is összeállítottak egy ilyen zsoltárkönyvet, de 150 dicséret helyett 50 dicséretet számoltak, és ezt hívták "rosarium"-nak (rózsakertnek), avagy virágcsokornak. Egy ír szerzetes indítványozta, hogy imádkozhatnának a 150 zsoltár helyett 150 Miatyánkot, s hogy számolni tudják az imákat, tegyenek egy erszénybe 150 kavicsot. Ezt az imamódszert már Remete Szent Pál is alkalmazta (Kr. u. 419). Később egy kötélre kötöttek 150 vagy 50 csomót, és ezt használták a számolásra.

1208-ban a Szűzanya megjelent Szent Domonkosnak, és mint új és hathatós fegyvert ajánlotta neki a rózsafüzért. Domonkos "felélesztette és elterjesztette" rendjében és a rendhez közelállók között a rózsafüzért. Szent V. Piusz pápa így ír erről: „Szent Domonkos az égre emelte szemét és azt a Szent hegyet nézte, aki nem más, mint a Boldogságos Szűz Mária, Istennek szent Anyja. S ekkor – amint hisszük – a Szentlélek sugallatára könnyű, mindenkinek hozzáférhető és rendkívüli szép imádságot adott a keresztény népnek, a Boldogságos Szűz Zsolozsmáját, vagyis a rózsafüzért. Ezt az ájtatosságot azután fiai az egész egyházban elterjesztették, aminek következtében a keresztény népek felbuzdultak, az eretnekség sötétségét elhagyták és a katolikus hit világosságára tértek, majd pedig az imádság terjesztésére társulatokba tömörültek.”

1365 körül az Üdvözlégyeket tizedekre csoportosították és egy Miatyánkot szúrtak minden tized elejére. 1409 táján alkalmi gondolatokat - meditációkat - csatoltak az egyes Üdvözlégyekhez, főként a rosariumból. 1470-től a domonkos-, a ciszterci és a karthauzi rend elterjesztette az egész Nyugati Egyházban az "új rózsafüzért". 1700-ban Montfort Szent Lajos megírta azt a leggyakoribb titok-csoportot, amelyet ma is használunk.

Rózsafüzér Királynője ünnepének (október 7.) kialakulása A keresztény hajóhad 1571-ben, Lepantónál győzelmet aratott a törökök fölött. Az ütközet sikeréért V. Szent Piusz pápa a szentolvasót imádkozta. E győzelem emlékére Szűz Máriának, a Rózsafüzér Királynőjének ünnepét már 1572-ben megtartották, mert e győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér imádságnak és a Szűzanyának tulajdonította. XIII. Gergely pápa a Legszentebb Rózsafüzér Ünnepe néven október első vasárnapjára tette az ünnepet mindazon templom és kápolna számára, ahol rózsafüzér oltár volt. Savoyai Jenő 1716-os péterváradi győzelmének emlékére XI. Kelemen pápa az egész egyház számára elrendelte az ünnepet. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, és a domonkos miseszövegeket tette általánossá. X. Pius pápa 1913-ban az ünnepet október 7-re helyezte. A mai nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa az ünnepnek.

Legendák Szent Domonkosról

Amikor Domonkos a franciaországi Faujeaux-ben prédikált, az eretnekek tűzpróbára hívták. Azt kívánták, hogy dobják tűzbe a tanításukat tartalmazó iratokat. Domonkos, miután a mennyei Atyához fohászkodott és a Szűzanya segítségét kérte, elfogadta az ajánlatot. Az eretnekek bedobták írásaikat a tűzbe, melyek azonnal elhamvadtak. Domonkos is bedobta pergamenjeit, a lángok magasra csaptak, még a szoba gerendáját is megperzselték, de a pergamenek sértetlenek maradtak. Újra megismételték a próbát, az eredmény azonban a győzelem volt ismét, a Domonkos által prédikált igaz hit győzelme.

Amikor Domonkos Proville-be ment, útközben két eretnek meg akarta gyilkolni. A szent csak annyit kért tőlük, hadd végezze el a szokásos imádságát. Azok engedtek a kérésnek. Domonkos imádkozni kezdett. A gyilkosok csodálkozva látták, hogy minden üdvözlégy után egy-egy rózsa hull le az „elítélt” ajkáról. Előbb fehér, majd piros, végül sárga rózsák hullottak, melyeket egy szépséges Nő (Szűz Mária) csokorba kötött. E látomáson a két eretnek megilletődött, megtért és csatlakozott Szent Domonkoshoz. Azóta azt a helyet eretnekek keresztjének és a falut Rózsafüzér szentélyének nevezik.

A legendák szerint Szent Domonkosnak csodatévő ujja volt, mellyel betegeket gyógyított meg, halottakat támasztott fel.

A templom plébánosai:
  • 1919: Jaszenovics Gergely
  • 1926: Szabó Sándor
  • 1927: Kellner István
  • 1938: Szekulity István
  • 1941: Mozsár Pál
  • 1946: Gartner János
  • 1954: Dombay Ernő
  • 1981: Boromisza Péter
  • 2005: Velencei Tamás
  • 2006: Reusz József
  • 2009: Nyírő Ferenc
  • 2010: Polyák Imre plébános, Kiss Zoltán káplán