Falunkról

BÁCSSZENTGYÖRGY IDŐJÁRÁS

Bácsszentgyörgy egy varázslatos kisfalu Duna és a Kígyósér árterületeinek rejtekében. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, melyet a 2018 áprilisában újra megnyílt határátkelőn keresztül meg is tudunk közelíteni reggel 7 óra és 19 óra közötti időben. A magyar oldalon északról Gara, északnyugatról Dávod és nyugatról pedig Hercegszántó veszi körül.

Meseszerű, múlt idéző környezettel szembesül az idelátogató. Magával ragad a nyugodt, madárcsicsergéssel tarkított, gazdag állatvilággal rendelkező környezet. 

Mai, rohanó életünkben az itt töltött idő megállásra késztet minket, szinte a környezet a fülünkbe súgja:

-Vegyünk egy mély lélegzetet, álljunk meg egy pillanatra! Nyissuk ki szemünket, fülünket és szívünket! 

Kisfalunk 8 utcával rendelkezik, ami első hallásra nem tűnik soknak, de ebbe a pár utcába számos látnivaló belefér!

A falut Gara felől tudjuk megközelíteni autóval, busszal, kerékpárral egyaránt.

Egyenesen (, nem a falu, hanem a határátkelőhely felé ) haladva utunkat két oldalról a folyó színesíti (hídon haladunk át), a közút két oldalán lovakban, juhokban egyaránt gyönyörködhetünk.

Amennyiben a falu felé kanyarodunk, beérünk a „fő utcára”, Petőfi utcára, ahonnan balra a Nyíl sor az első utca. 

Az út jobb szélén találjuk a mindig rendben tartott útszéli feszületet, érdemes itt egy rövid hálaadásra megállnunk. 

IMA AZ ÚTSZÉLI KERESZTHEZ


Én édes Jézusom könyörögve kérlek,
Ha erre járok, utamat kísérjed .
Tekints le kérlek az erre haladókra,
Add áldásodat, az itt utazókra,
Ha szentkereszted előtt némán leborulok,
Hallgasd meg imámat, most csak Veled vagyok.
Csak némán nézlek, szememből könny pereg,
Olyan boldog vagyok, hogy itt lehetek veled.
Kérlek, segíts atyám, védj meg minden bajtól,
Óvj a szélvihartól, védj az út porától.
Atyai palástod, őrizze a testem,
Szerető irgalmad vezéreljen engem.
Segítsd ki erre jár, fogd meg a két kezét,
Hogy úti célját ne tépje semmi szét.
És ha utam végén megpihenni térek,
Drága jó Jézusom megköszönöm Néked!

Az úton továbbhaladva a falu felé a takaros kis falusi porták között, haladjunk a „központ” felé:

  • -balra, egy hosszabb sétára csábítjuk a kedves látogatót. A falu központja felé haladva, ahol egy szépen gondozott kis park mellett haladunk el, odaérünk a buszmegállóhoz. Ezután 2 út áll előttünk, melyek közül a központ felé kanyarodva meglátjuk az Önkormányzat és Játékgyár épületét, majd a Faluház bukkan elénk, ahol otthont kap a kis falu könyvtára is. Az épülettel szemben a szépen gondozott Millennium park, emléktáblával és az év fájával (2019) díszeleg. A parkban, méltó helyen Schmidt Antal emléktáblája is megtalálható, aki életét adta hazájáért. (-a falu egyetlen1956-os mártírja) A parknál tett pihenő után folytathatjuk utunkat a falu gyönyörű temploma felé, amely tornya szinte az égig magasodik. Története, keletkezése többrétűen érdekes, amit egy jelenleg kiadás előtt álló könyvben (dr. Albert József „Legyen templomunk” című fejezetében ) olvashatunk majd. A tempolmról: Szentolvasó királynéja római katolikus templom (1911): Tornyában két harang található. A templombelsőt egy Szent Györgyöt ábrázoló festmény, Szent József és Szent Erzsébet és még tíz másik szobor díszíti. Az épület előtt emlékkereszt áll, amely az első és a második világháború áldozatainak állít emléket.

A templommal szemben található az egykori iskola épülete, ami jelenleg a Falumúzeumnak és Helytörténeti gyűjteménynek ad helyet. Érdemes meglátogatni ezt a kis „ékszerdobozt”, ami összeköti múltat a jelennel. Zengő István, a múzeum alapítója így fogalmazott: „Eljön az ideje annak, amikor semmi aranyunk se lesz elég arra, hogy a múlt idő emlékeit visszavarázsoljuk. “

Innen a Rákóczi utcán át elhaladunk egy „kis erdő” mellett és balra kanyarodva eljuthatunk a régi laktanya épületének megmaradt romos falaihoz, ahol tavasszal még a hagymás virágok nyílása jelzi az egykori „élet” nyomait. Utunkat gazdag növényvilág kíséri, s kis szerencsével állatokat (rókát, mókust, őzet, vadnyulat) is megfigyelhetünk. Nézzük a kerítés megmaradt elemeit, amiket sűrű növényzet díszít, és arra gondolunk: „Micsoda élet lehetett itt hajdanán!” 

Innen visszafordulunk (, ha stílszerűen szeretném kifejezni magam, azt írhatnám: HÁTRA ARC!) és ismét a fő (Petőfi) utca házai közé érünk, ahonnan indultunk.
Gyalogos, esetleg kerékpáros túrát tehetünk még a külterületi látnivalók felé. Van 2 híd (egyik gyalogos), a pusztán kint legelnek a szarvas-, illetve szürke marhák, található egy ú.n. indiántábor egy kis erdei környezetben, van egy ledőlt útszéli kereszt alapja (Tari-kereszt), rálátunk a határra, sőt! Tisztán átlátunk a túloldalra. (Nálunk még a harang is duplán szól, mert a szomszédos harang csengése is idehallatszik.)